márc14
A probléma tehát adott, az előző bejegyzésben megkezdett fluid CSS elrendezés megalkotása zátonyra futott. A viewport felosztása ugyan problémamentesen lezajlott, egyszerűen kívánt arányban %-os szélességértéket kaptak a leendő tartalmat tároló blokkok, azonban a fluid CSS elrendezés felépítéséhez szükséges további elemek: margók,keretek,behúzások beillesztésekor probléma lépett fel. Egyrészt előbbi elemeknek vagy nem adhatunk meg %-os értéket : border, vagy megadhatunk ugyan, de akkor a dizájnolhatóságot csapjuk agyon (én még nem kaptam változó margin,border,padding tulajdonságokkal rendelkező psd-t dizájnertől), ha viszont fix érték(ke)et állítunk be: kinyírjuk a fluid CSS-elrendezést (lásd előző bejegyzés), szükség volt tehát a nagy ötletre, amit kedvenc CSS-könyvünk le is szállít számunkra.
tovább … »
márc1
A pozicionálások témakört befejezvén, az elkövetkező bejegyzésekben a CSS elrendezésekkel, és azok holdudvarával fogunk részletekbemenőleg foglalkozni.
Elöljáróban és zárójelben, amennyiben a ‘fluid layouts’-ra egy megfelelő vagy már bevezetett/elfogadott magyar terminus-technicus-t bekommentálna valaki azt előre is megköszönném, egyelőre az alkalmazkodó elrendezést fogom használni – ami elég faramuciul hangzik – ilyenkor mindenki gondoljon a ‘fluid layouts’-ra …
Alkalmazkodónak mondhatunk egy elrendezést akkor, ha a következő alapfeltételeknek képes megfelelni :
- különböző eszközök megjelenítési képességeihez automatikusan adaptálódik (hozzáigazul), megjelenítési képességek alatt azok (esetlegesen egymástól eltérő) betűtípusait, megjelenítési dimenzióit (szélesség x magasság) ill. nagyítási lehetőségeit értem
- akadálymentesség
- modularitás
- könnyű testre szabhatóság
- nyílt forrású javascript könyvtárak használatán alapultság
előbbi tulajdonságok mindegyikéről bővebben lesz még szó a későbbiekben, ebben a bejegyzésben ‘csupán’ megtekintjük azt az alapot, amit a későbbiek során kibővítünk ill. építkezni fogunk.
tovább … »
feb13
Oké, tudjuk hogy négy típusuk van : space, tabulátor (tab), tabulátor(tab) újsor(newline), és a kocsivissza(return) , tudjuk hogy balra egybegyűjtik őket a böngészők, de mire megyünk még velük…
tovább … »
feb12
Volt néminemű kétségem, ugyan hogy érdemes-e róluk egy külön bejegyzésben megemlékezni, az ok amiért mégis ezt teszem a következő: ezen elemek áttekintése alkalmas arra, hogy majd megértsük az elkövetkező webes szabványok XHTML 2.0 valamint az X/HTML 5 -ben lefektett elképzelések, törekvések hátterét, a kiindulási állapotot amivel most kell boldogulnunk.
tovább … »
feb10
A blokk elemeket kitárgyaló sorozatunk utoljára tervezett részében, amit lehet követni fog egy extra bejegyzés az inline elemekről, az általános célú blokk elemekről olvasható egy röpke szösszenet. Miért is van rájuk szükség, mi a szerepük, milyen elemek tartoznak közéjük?
tovább … »
feb10
Most hogy már van némi rálátásunk arra miért is játszanak fontos szerepet a blokk szintű építőkockák, járjuk egy kicsit körbe ezen célokat, azaz követve a divatos, filmes hagyományokat: következzenek az előzmények, valamint a következő nagy csoport, a terminális blokk elemek tárgyalása, miért is jó nekünk dokumentumunk blokk elemekkel megvalósuló strukturálása
tovább … »
feb10
Már alig várom, hogy nekiálljak dizájnolni, de előtte talán érdemes átnézni dióhéjban azokat a HTML elemeket amelyekkel majd a későbbiekben izé mulatjuk 
az időt. A HTML építőkockáit alapvetően négy fő típusba tudjuk besorlni: strukturális blokk, terminális blokk, általános-célú blokk, valamint inline. Egy dokumentum ezeknek a kombinációjából épülhet fel ill. ezek lesznek később díszítve a CSS-el, valamint használjuk őket struktúraképző és szemantikai célokból. Lássuk akkor őket.
tovább … »
