b{}xm{}dels.toxin.hu

A pozicionálások témakört befejezvén, az elkövetkező bejegyzésekben a CSS elrendezésekkel, és azok holdudvarával fogunk részletekbemenőleg foglalkozni.

Elöljáróban és zárójelben, amennyiben a  ‘fluid layouts’-ra egy megfelelő vagy már bevezetett/elfogadott magyar terminus-technicus-t bekommentálna valaki azt előre is megköszönném, egyelőre az alkalmazkodó elrendezést fogom használni – ami elég faramuciul hangzik – ilyenkor mindenki gondoljon a ‘fluid layouts’-ra …

Alkalmazkodónak mondhatunk egy elrendezést akkor, ha a következő alapfeltételeknek képes megfelelni :

• különböző eszközök megjelenítési képességeihez automatikusan adaptálódik (hozzáigazul), megjelenítési képességek alatt azok (esetlegesen egymástól eltérő) betűtípusait, megjelenítési dimenzióit (szélesség x magasság) ill. nagyítási lehetőségeit értem
• akadálymentesség
  
• modularitás
• könnyű testre szabhatóság
• nyílt forrású javascript könyvtárak használatán alapultság

előbbi tulajdonságok mindegyikéről bővebben lesz még szó a későbbiekben, ebben a bejegyzésben ‘csupán’ megtekintjük azt az alapot, amit a későbbiek során kibővítünk ill. építkezni fogunk.

Az alap és forráskódjának megtekintése után, lássuk mire is képes még az elrendezés a fentieken túl

• amennyiben változik a látótér (viewport) szélessége (a megjelenítő eszközök egymástól különböző felbontásban dolgoznak), automatikusan képes annak nagyságától függően egy sorba vagy oszlopba szervezni tartalmát (vagy a tartalmát felépítő elemeket)
• képes követni a látótér szélességének növekedését (adott pontig, túl széles oszlopszélesség már az olvashatóság rovására menne)
• az elrendezés egyes építőblokkjai képesek követni a látótér szélességének csökkenését, szintén csak egy adott pontig, azon túl a csökkenés már az elrendezés olvashatóságát akadályozná meg
• táblázatmentesség

Előbbi tulajdonságok képezik azon tulajdonságok minimális halmazát, aminek egy alkalmazkodónak mondott elrendezésnek meg kell tudnia felelni. A példafájlban szereplő elrendezés képes erre, erről előbbi linkre kattintás után, a böngésző ablakának átméretezésével győződhetünk meg.

Természetesen számos más tulajdonság is előtérbe kerülhet -ahogy fog is a későbbiekben-, egy adott elrendezés megvalósításakor, előbbi példafájl a ‘minimális’ követelményeknek felel csak meg, ill. csak azokat a HTML elemeket(markup) ill. CSS tulajdonságot(style) tartalmazza, amik képessé teszik eme megfelelésre, képességeit a további bejegyzések alkalmával fogjuk majd bővíteni.

folyt. köv.

ui: itt hívnám fel a figyelmet a fentiekhez kacsolódó rrd cikksorozatra: webdesigner leszel s katona vadakat terelő juhász címmel