b{}xm{}dels.toxin.hu

Volt néminemű kétségem, ugyan hogy érdemes-e róluk egy külön bejegyzésben megemlékezni, az ok amiért mégis ezt teszem a következő: ezen elemek áttekintése alkalmas arra, hogy majd megértsük az elkövetkező webes szabványok XHTML 2.0 valamint az X/HTML 5 -ben lefektett elképzelések, törekvések hátterét, a kiindulási állapotot amivel most kell boldogulnunk.

Az előbbi két szabvány összehasonlítása megtalálható a xhtml.com idevágó oldalán, a HTML építőkockái sorozat elolvasása után, érdemes átfutni. Ha egymondattal akarnám összefoglalni: az XHTML 2.0 azt határozná ill. foglalná szabványba milyennek kéne lennie a html nyelvnek, HTML 5 ellenben a jelenlegi viszonyokat, kiindulva mondjuk a Google által készített webstatisztikából . Kinek melyik szimpatikusabb bőven ráér még eldönteni, 2 éves fejlesztési ciklussal és semmilyen új hordozó média megjelenésével számolva, ezen szabványok úgy ie10 alatt kerülhetnek elénk fogyasztásra, vagy ha Ian Hixie jóslatát vesszük ie15 érája alatt.

Visszatérve az inline elemekre, legegyszerűbben ezek azok az elemeket amik a terminális blokk elemekbe kerülnek beillesztésre, – és nem a blokkok közé ahogy erre, ezen sorozat III. részében kitértem -. Szerepük szerint alkalmasak lehetnek: jelentéstani-szemantikai meghatározásra, szöveg megjelenítés befolyásolásra valamint külső tartalom becsatolására (képek, kontrollok). Ennek megfelelő a csoportosításuk:

• szemantikus elemek (semantic elements), azonosítják a bennük tárolt tartalom jelentését, HTML mindegyikhez egy saját alapstílust rendel ezzel is érzékeltetve a különbözőségüket pl. code-hoz monoscape betűtipus van rendelve, természetes CSS-el felülbírhatóan. Tartozik hozzájuk még egy relatív fontossági avagy mennyire figyelik a keresőrobotok mutató: span semleges ebből a szempontból, de az em, strong tag már nem. További csoportosítási lehetőségre ad alkalmat az, hogy mit tárolunk ezekben az elemekben, ebből a szempontból lehetnek: kifejezést (phrase) tartalmúak, mint a <a>, <cite>, <code>, <kbd>, <samp>, és a <var>, lehetnek szó tartalmúak mint a <acronym>, <abbr>, és <dfn> valamint karater tartalmúak <sub> és <sup>.
• szövegmegjelítést befolyásoló elemek (flow elements) kontrolállják a szöveg megjelenítését, pl. gondonljunk a sortörés, <br> elemre vagy a <bdo>-ra, ami szöveg írásának az irányát fordítja meg.
• cserélt elemek (replaced elements) , megjelenítés után töltődnek fel valamilyen külső tartalommal pl. <object>, <img>
• kontroll elemek (controls), pedig adatbeviteli célokra hasznosíthatóak <input>,
  <textarea>, <select>, és <button> tartozik közéjük

Ahogy már írtam, néhány elemhez alapjáraton is stílus van rendelve

• <strong>, bold betűtípusú
• <em>, <dfn>, <cite>, és <var> dőltbetűs
• <code>,<kbd>, és<samp> monoscape-el szedett
• <a>, <acronym>, és<abbr> pedig alá van húzva, utóbbit egyébiránt ie6 nem támogatja

Bővebben utánnuk lehet nézni az a http://www.w3.org/TR/html401/struct/text.html oldalán, közben látom kimaradt meg egy építőelem, pedig elég fontos dizájn szempontjából most ahogy nézem, a whitespace, vele foglalkozunk az V részben, de utánna már CSS .

Hajrá CSS